Pénzünk dupláját is bukhatjuk a tőzsdei bitcoinnal, de meg is gazdagodhatunk rajta

A befektetőket az elmúlt hetekben világszerte a bitcoin izgatta leginkább, az elmúlt hónapokban az árfolyam sokszorosára emelkedett. A nagy érdeklődésre való tekintettel a chicagói CBOE tőzsde határidős szekciója, a CFE pár napja bevezette a határidős bitcoin kontraktust, így egy különösen kockázatostermékre egy különösen kockázatos derivatívumot hozott létre.

Más határidős termékekkel szemben azonban viszonylag óvatosan határozták meg a fedezeti követelményeket, vagyis azt, hogy adott méretű ügylethez mennyi pénzt kell befizetni. Nos, a szabályzat úgy szól, hogy a megnyitni kívánt kontraktus aktuális értékének 40 százalékát kell alapletétként, és további 10 százalékot változó letétként befizetni. Gyakorlatilag tehát a nyitni kívánt pozíció értékének közel felét le kell tennünk, persze ha rossz irányba változik az árfolyam, naponta újabb befizetését kérhetnek tőlünk, vagy le kell zárni pozíciónkat.

Így ha az árfolyam a duplájára emelkedik, pénzünket megnégyszerezhetjük, ha viszont a felére esik, egész pénzünket elveszítjük. Ennél jóval nagyobb hazardírozást szoktak engedni a határidős termékeknél, de itt bölcsen abból indultak ki, hogy ismeretlen maga az alaptermék, így akkor se képződjenek negatív egyenlegek a számlákon, ha az árfolyam egy nap alatt a felére esik. Persze a másik irányban is történhet ilyen balesetet: mint minden határidős termékből, ebből is lehet short pozíciót nyitni, ebben az esetben akkor veszhet el pénzünk kétszerese, ha hirtelen a duplájára emelkedik az ár.

Bitcoin
Bitcoin

A tőzsdei termék megjelenése óta egyébként viszonylag stabil az ár: 16-17 ezer dollár körül van.

Forrás: Privátbankár.hu

Coin hírek

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) kriptodevizás felügyeleti szerve akcióba lépett. A szeptemberben alapított szerv hétfőn intézkedett először, amely azonnal befagyasztotta a kanadai PlexCorps eszközeit. A SEC gyanúja szerint a visszaesőnek számító Dominic Lacroix kanadai lakos és partnere, Sabrina Paradis-Royer szabálytalanul értékesítették a PlexCoint. A bitcoin lázra életre hívott “kriptovaluta” kevesebb, mint 29 nap alatt 1354%-os hozamot ígért, de a kibocsátásra nem volt engedélye a társaságnak. Az illegális kibocsátás során több ezer amerikai befektetőtől több, mint 15 millió dollárt zsebelt be a PlexCorps.

Forrás: Bloomberg

Ennyit gazdagodtál volna, ha tíz éve fektetsz be

Megfelelő kamatok híján az egyik fő logikus befektetési alternatíva mostanában a tőzsdei részvény, de az árupiacokat is ajánlják kiegészítőnek. Megnéztük, tíz év alatt mennyit hoztak ezek a befektetések, a kép azonban inkább vegyes. De mindjárt más lenne a helyzet, ha a pénzügyi válság utáni mélyrepülésben vásároltunk volna.

 

A bika a kitartó tőzsdei áremelkedések jelképe.

A bika a kitartó tőzsdei áremelkedések jelképe.

Jelenleg történelmi csúcson vannak a részvényindexek a legtöbb fejlett országban, sokan attól tartanak, hogy összeomlás lesz a vége. Nagyon hasonló volt a helyzet tíz évvel ezelőtt, tanulságos megnézni, mi történt ez idő alatt.

Tíz év nagyon hosszú idő tud lenni, 2007 őszén még semmit sem tudtunk például a közelgő nagy válságról, legfeljebb halvány jelei voltak valahol az amerikai jelzálogpiacon. A világ tőzsdeindexeinek nagy része akkor történelmi csúcsokon vagy azok közelében tartózkodott, de a kötvények is szépen fizettek. A forint erős volt, egy euró csak 251 forintba került, a 174 forintos dollár még inkább nevetségesen olcsónak látszott.

A részvényeket és számos más kockázatosabb befektetést hosszú távra ajánlják a szakemberek. Sokszor csak 3-5 évet emlegetnek, de valójában még többre, tíz, húsz évre gondolnak, csak nem merik kimondani, nehogy a rövid távon gondolkodni hajlamos kisbefektetőket elijesszék.

Jó volt, de mihez képest?

Mi történt tehát tíz év alatt a befektetési piacokon? A BUX indexünk például kétharmadával ment fel, ami éves szintre átszámítva is 5,2 százalék. Ez meghaladta az évi 2,8 százalékra becsülhető inflációt, és másként is jól hangzik, de csak a jelenlegi kamatkörnyezetben. A 2007 őszi Kamatozó Kincstárjegyek például egy évre 6,5 százalékos kamatot ígértek, és a MAX intézményi államkötvény-index 8,2 százalékot hozott azóta. (Ez utóbbit azonban intézményi befektetők egymás közötti árjegyzéséből számolják, így a kisbefektetők ennél csak alacsonyabb hozamot érhettek volna el.)

Az internet kiütéssel győzött

A BUX-hoz meglepően hasonló, kicsivel évi öt százalék feletti hozamot lehetett elérni az amerikai részvénypiacon (S&P 500 index), vagy Németországban (DAX index). Míg a francia részvények vagy a német-francia túlsúlyú, de más Eurózónás országokat is tartalmazó EuroStoxx 50 index veszteségesek voltak. (A francia CAC 40 index a legtöbb másik indextől eltérően azonban nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat. Az EuroStoxx 50-ben vannak osztalékok, de dél-európai részvények is.)

 

Befektetések tíz éves hozamai
2007.10.30 2017.10.30 Hozam Éves hozam Megjegyzés
BUX 23899 39839 66,7% 5,2% magyar részvény
S&P 500 1531 2581 68,6% 5,4% USA részvény
Nasdaq Comp. 2817 6701 137,9% 9,1% USA tech-szektor
DAX 7978 13234 65,9% 5,2% német részvény
CAC 40 5804 5498 -5,3% -0,5% francia részvény
FTSE 100 6703 7480 11,6% 1,1% brit részvény
EuroStoxx 50 4464 3659 -18,0% -2,0% EU-részvény
MAX 344,3605 764,0828 121,9% 8,3% államkötvények
EUR/HUF 250,93 310,15 23,6% 2,1% forintárfolyam
USD/HUF 174,34 266,5 52,9% 4,3% forintárfolyam
Arany 787,5 1272 61,5% 4,9% Egy uncia arany ára
Olaj (WTI) 90,26 53,8 -40,4% -5,0% Egy hordó olaj ára
Infláció* 536 709,4 32,4% 2,8% árszínvonal
(*Szeptemberig. A KHS adataiból számolt saját havi forint árszínvonal-mutató, 1992. december=100.)
(Források: MNB, Stooq.com, Investing.com, KSH)

 

Igazán szépen az amerikai technológiai index, a Nasdaq teljesített, hiszen évi 9,1 százalékkal ment fel, köszönhetően persze főleg az internet, internetes vásárlás, szolgáltatások, média rohamos terjedésének.

Sokat számít a devizaárfolyam

Ami az árupiacokat illeti, az arany dollárban évi 4,9 százalékkal felfelé, az olaj hasonló mértékben lefelé mozgott. A külföldi befektetéseket vonzóbbá teszi a forint leértékelődése, az euróár éves szinten 2,1 százalékkal, a dollár 4,3 százalékkal ment fel. Nem elhanyagolható tétel, és összességében azt eredményezi, hogy a külföldi befektetések vonzóbbak voltak – a Nasdaq 9,1 százaléka, plusz dollárfelértékelődés, már évi 13 százalék feletti hozamot jelent. Ezt egyik hazai befektetés sem érte utol.

Gödörben venni jobb

Ha kilenc év alatt néztük volna, azaz a 2008. szeptember-októberi nagy zuhanás után, sokkal kedvezőbb lenne a kép. A BUX index például 13 684 ponton zárt 2008. október 30-án, ami 43 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi szint. Itt vásárolva évi 12,6 százalékos hozamot lehetett volna elérni. De más tőzsdéken is hasonló volt a helyzet, a Nasdaq például kilenc év alatt évi 16,5 százalékkal, majdnem háromszorosára emelkedett.

Fontos tehát az időzítés, érdemes akkor venni, amikor mindenki elad – kár, hogy ez a kisbefektetőknek ritkán szokott sikerülni.

A világ gyors változását jól jelzi, hogy az utóbbi évek egyik sikertörténete, a pár dollárcentről öt év alatt hatezer dollár fölé szárnyaló bitcoin pedig tíz éve még csak nem is létezett.

Innét már csak rosszabb lesz?

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve – szokták mondani. Az optimista verzió szerint a gazdasági növekedés sok országban még csak most indul be, ami további évekig tartó fellendülést is hozhat a részvénypiacokon, árupiacokon. A pesszimista verzió szerint régen volt már recesszió, ami egyébként jellemzően 4-6 évente be szokott következni, így itt az ideje.

Egy még pesszimistább verzió szerint a lényegében a nyolcvanas évek óta tartó kötvénypiaci hossz, azaz tartós árfolyam-emelkedés (hozamesés) véget érhet, a jegybankok fel kell hagyjanak az ultra laza monetáris politikájukkal. Ez a kötvényhozamok emelkedéséhez vezethet, ami a részvényeket is durván le fogja nyomni. A részvények értékelésének alapja ugyanis szintén az irányadó állampapír-hozam.

Így néz majd ki a nagy krach?

Az olcsó munkaerő sok országban, köztük Magyarországon is fogytán, munkaerőhiány, béremelkedés, infláció várható, ami egyrészt magasabb kamatokat eredményez, másrészt csökkenti a vállalati eredményeket. Ez a kamatok, kötvényhozamok emelkedése és a részvényárak csökkenése irányába hathat hosszabb távon.

Rövidebb távon azonban még bármi lehetséges, akár további kiadós részvénypiaci emelkedés is. Lehet, hogy az lesz a nagy krach, ha a BUX index visszaesik 70 ezer pontról 45 ezer pontra? (Jelenleg 40 ezer körül jár.)

Forrás: Eidenpenz József, 2017. november 09., 12:59  Privátbankár.hu

IMF-vezér: a kriptovaluták lenyomhatják a banki szolgáltatásokat

A Bitcoin és más kriptovalutáknak kiszoríthatják a központi bankokat, a hagyományos bankokat, és megkérdőjelezhetik a nemzeti pénzek monopóliumát – osztotta meg első hallásra meghökkentő vízióját Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója a Bank of England múlt heti konferenciáján.

Az IMF első embere szerint a kriptovalutákkal kapcsolatos technikai problémák idővel megoldhatók. Úgy vélte, hosszú távon a technológia maga helyettesítheti a nemzeti pénzeszközöket, a hagyományos pénzügyi közvetítést, olyannyira, hogy általuk megkérdőjeleződhetnek a ma ismert banki modellek

„Nem is olyan régen egyes szakértők még azzal érveltek, hogy a személyi számítógépeknek sohasem lesz létjogosultságuk, s a tableteket csupán drága kávétálcának fogjuk használni” – érzékeltette egy meggyőző analógiával, miért nem bölcs dolog elvetni a virtuális pénznemeket. Amelyek nem összekeverendők az „e-pénzekkel”, a Paypal-lal, vagy a kínai Alipay és a kenyai M-Pesa hasonló konstrukcióival.  Lagarde szerint a virtuális pénznemek más kategóriába tartoznak, mindenekelőtt azért, mert saját számla-és fizetési rendszert biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a központi bankok és az elszámolóházak peer-to-peer (felhasználók közti közvetlen) tranzakciókat.

Jelenleg a virtuális pénznemek, például a Bitcoin minimális vagy semmilyen kihívást nem jelentenek a törvényes fizetőeszközökre és a központi bankokra, egész egyszerűen azért, mert túl változékonyak, túl kockázatosak, túl energiaigényesek, és az alapjukként szolgáló technológiák még nem skálázhatóak – jelentette ki az IMF vezérigazgatója. Hozzátéve: sok virtuális pénznem a szabályozók számára túl misztikus.

A kriptovaluták a gyenge pénzügyi  intézményekkel és instabil nemzeti valutákkal rendelkező országokban akár már most kiszoríthatják a nemzeti pénzt (pl. Venezuela). A polgárok ahelyett, hogy elfogadnák egy másik ország pénznemét – például az amerikai dollárt –, inkább a virtuális pénznemek felé fordulnak. Ezt nevezhetjük a dollarizáció 2.0-nak – dobott be egy új klisét az IMF feje.

A Valutaalap tapasztalatai azt mutatják, hogy van egy fordulópont, amelyen túl egy új valuta elfogadása exponenciálissá válik és hirtelen elkezdi kiszorítani a helyi pénzt. (itt egy régebbi példát hoz Lagarde, a Seychelle-szigetek példáját, ahol 2 év alatt (2008-tól 2010-ig) a dollárhasználat 20 százalékról 60 százalékra ugrott.

….

Ez elvezet bennünket a pénzügyi közvetítés új modelljeihez. Ebben a jelenlegi banki szolgáltatások igencsak megváltozhatnak, s a jövőben a napi kifizetésekhez szükséges kisebb összegeket fogjuk csak tárolni virtuális pénztárcáinkban, míg a többit lehet befektetési alapokban fialtatni, vagy pedig peer-to-peer (Conclude komment: megtakarító a hitelfelvevőnek közvetlenül fog hitelezni pl. „diverzifikált hitelcsomagokon” keresztül) hitelezési platformokba „kvázi betétként” elhelyezni. Ez a „szép új világ” a likviditás és az adatok világa. Sok az új szereplő és egyikük sem akar már bankfiókot venni.

Egyesek szerint, ha kevesebb lesz a bankbetét és a pénz más közvetítő csatornákon áramlik a gazdaságba, az megkérdőjelezhetővé teszi a jelenlegi kétszintű banki modellt (Conclude: jegybank+kereskedelmi bankok).  Ma a központi bankok az eszközárakat az elsődleges forgalmazókon keresztül befolyásolják, vagy olyan nagy bankokon keresztül, akik által un. nyíltpiaci műveleteket tudnak végrehajtani, azaz közvetlenül likviditást tudnak teremteni valamely pénzügyi eszközben. De ha ezek a nagybankok kevésbé lennének fontosak az új pénzügyi világban, a központi bankok ráhatása is csökkenne a pénzügyi folyamatokra.

Conclude kommentár: az IMF elnökének beszéde a Bank of England épületében hangzott el a Központi Bankok és a Fintech című konferencián 2017 szeptember 29.-én. A meglepően őszinte beszédből a kriptodevizákat érintő részt kivonatoltuk. Az IMF vezér szavai azért is figyelemre méltóak, mert mintha óvatos pozitív irányú eltolódás volna megfigyelhető a kriptodevizák szabályozói megítélésben. Véleményünk szerint a kriptodevizák ill. a blokklánc technológia alapjaiban fogja megváltoztatni a teljes pénzügyi rendszert. Természetesen felmerül a kérdés, hogy megmarad-e az arany és ezüst szerepe az új pénzügyi rendszerben? Véleményünk szerint nagyon is. Ugyanis az arany kézbevehető a virtuális devizák pedig nem. Mindkettő fontos és jó eszköz.

 

Forrás: IMF, Conclude Zrt.

Mikor pukkad ki a bitcoin-lufi?

Az aranyhoz képest sokkal kedvezőbb befektetésnek bizonyultak az utóbbi időben a kriptopénzek, különösen a bitcoin, amelynek ára dollárban egy év alatt öt és félszeresére nőtt. A bitcoint figyelők számára érdekes lehet a minap a Financial Times-ban megjelent írás, miszerint a “shortosok” – az előszeretettel az eszközök árfolyamesésére játszó spekulánsok – már nagyon várják a bitcoin bevezetését a határidős piacokra, amely lehetővé tenné a bitcoinnal való kétirányú kereskedést, tehát nem csak az árfolyam növekedéséből, hanem a csökkenéséből is lehetne profitálni. A kriptopénzek körüli hangulat az utóbbi hónapokban egyre inkább mutatja egy klasszikus befektetési mánia jegyeit, ezeknek pedig minden esetben hatalmas árzuhanás a vége. Így egyre többen jósolják a kriptopénzek esetében is a lufi kipukkadását, mint pl. Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója. Ő egyenesen csalásnak nevezte, és a 17. században lezajlott tulipánhagyma-mániához hasonlította a kriptopénzek piacát, és mindenkit óvott a beszállástól. 1637. elején megtörtént, hogy egy-egy ritkának számító tulipánhagymáért egy drága amszterdami ház árának megfelelő összeget is adtak, de a lufi ezután kipukkadt, és az árak pár hónap alatt 95%-ot zuhantak, sok ember egzisztenciáját tönkretéve. A bitcoin rajongói persze érvelhetnek azzal, hogy a bankok ellenérdekeltek a bankrendszeren kívüli kriptopénzek elterjedésében, és emiatt mindent meg is tesznek, hogy azt akadályozzák. Az azonban gazdaságtörténeti tény, hogy eddig még minden befektetési mánia (buborék) csúnya összeomlással ért véget, maga alá temetve azokat, akik túl későn szálltak be, és túl sokat kockáztattak.

Ahhoz, hogy egy áresésből valaki hasznot húzzon, kölcsön kell vennie majd eladnia a tőzsdén az adott eszközt, és a pozíció zárásakor – ideális esetben jóval alacsonyabb áron – visszavásárolnia és a kölcsönügyletet lezárnia. A kölcsönügyletnek azonban van költsége, ami még a spekuláns számára kedvező árfolyamalakulás esetén is elviheti a hasznot, vagy annak jó részét. Bitcoint már jelenleg is lehet kölcsönözni és eladni, de a költségek olyan magasak (akár napi 1 százalék), hogy ezt csak kevesen teszik. Ezért izgalmas kérdés, hogy mikor lehet határidős ügyletet (future-t) kötni a bitcoinra és társaira, mert az nem csak a shortosok előtt nyitná meg a lehetőséget, hanem növelné a piac likviditását, ezáltal pedig csökkenhetne a volatilitás is.

Újabb mélypont jöhet az aranyárban?

Tom McClellan technikai elemzőként gyakran foglalkozik az arannyal, ami bonyolult feladat, hiszen – mint ő is megállapította – a sárga nemesfém árfolyammozgásait többek között azért nehéz elemezni, mert az egész világon kereskednek vele, és mindenkit elsősorban az érdekel, hogy a saját pénznemében mennyi az arany ára.

McClellan amerikaiként természetesen az arany dollárban kifejezett árát veszi alapul, és rendszeresen foglalkozik a nemesfém középtávú, bő egy éves ciklusaival. Megfigyelése szerint az árfolyam átlagosan 13 és fél hónaponként ér el egy ciklikus mélypontot, a ciklusoknak nagyjából a közepén pedig szintén van egy kevésbé jelentős mélypont. Ezek között a mélypontok között az ár természetesen magasabb, de lényeges, hogy egy adott cikluson belül a ciklus első vagy második felében ér el az arany magasabb árfolyamcsúcsot. McClellan azt figyelte meg, hogy amennyiben a ciklus első felében magasabb szinten tetőzik az árfolyam, mint a második felében, az negatív előrejelzést jelent, azaz a ciklus végén a mélypont alacsonyabban lesz mint az előző ciklus mélypontja volt. Ha azonban a ciklus közepét megelőző csúcsnál a ciklus második felében magasabbra fut fel az árfolyam, az előrevetíti, hogy a ciklus végén esedékes mélypont az előző ciklus mélypontjánál magasabban lesz. Ezek a mélypontok természetesen bizonyos mértékig a következő ciklus alakulására is befolyással vannak, mert a befektetők jó része optimistább, ha azt látja, hogy időnként vannak ugyan mélypontok az árfolyamban, de azok egyre magasabb szinten következnek be, ellenkező esetben viszont eluralkodik a pesszimizmus, amint azt 2011. szeptembertől egészen 2016. áprilisig láthattuk. Így minden ciklus bizonyos mértékig előrejelzi a következő ciklus alakulását is.

A jelenlegi ciklus vége – azaz a következő mélypont – ez év vége környékén várható, tehát már túl vagyunk a ciklus közepén bekövetkezett mélyponton. McClellan grafikonjára tekintve azt látjuk, hogy egy uncia arany ára dollárban most magasabb mint a ciklus első felében bármikor. Ez a fentiek alapján azt jelzi, hogy a néhány hónapon belül várható mélypont magasabb árnál következhet majd be, mint a tavaly karácsony előtti 1128 dolláros unciánkénti ár. Érdemes megjegyezni, hogy azóta csaknem 200 dollárt emelkedett az árfolyam, tehát a visszaesésnek is bőven van még tere, de amennyiben McClellan jóslata beigazolódik, az középtávon is optimizmusra adhat okot az aranybefektetések kapcsán.

Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy amikor csökken az aranyár dollárban, az többnyire együttjár a dollár erősödésével – ami az utóbbi hónapok heves dollárgyengülése után most sem lenne meglepő – így forintban vagy euróban elképzelhető, hogy semmilyen vagy csak csekély csökkenés lenne érzékelhető a sárga nemesfém árfolyamában.

Az aranyár technikai elemzése iránt érdeklődőknek érdemes megfontolni McClellan publikációinak előfizetését is, ha tudnak angolul.

Kilőtt az aranyár a hidrogénbomba hírére

Sajnos már régóta nem tudtam jelentkezni blogbejegyzéssel, aminek oka az eseményekben sűrű elmúlt három hónap volt. A nyár elsősorban azért volt eseménydús, mert májusban, majd június végén ismét nagyot esett az aranyár, emiatt iszonyú mértékben megugrott a kereslet a fizikai arany iránt, ami – pont a szabadságolások alatt – jelentős többletmunkát eredményezett, feltehetőleg nem csak annál a cégnél, ahol még jelenleg dolgozom. Közben természetesen én is távol voltam néhány hétig.

Július elejét követően ha lassan is, de elkezdett emelkedni az árfolyam, és nyár végére már minden devizában többet ért a sárga nemesfém, mint néhány héttel korábban. Ebben jelentős szerepet játszott Észak-Korea a maga rakétáival és legutóbb a hidrogénbomba robbantásával. Nem elhanyagolható az sem, hogy Trump elődeitől eltérően nem feltétlenül diplomáciai úton és gazdasági szankciók segítségével próbálja megfékezni a távol-keleti kommunista ország vezetőinek ámokfutását, így nem zárható ki egy katonai konfliktus kirobbanása sem. Ez növeli az arany mint biztos menedék iránti keresletet, bár Mohamed El-Erian éppen a minap írt egy cikket arról, hogy az utóbbi időben szerinte miért csökkent a sárga nemesfém vonzereje válságos időszakokban. Figyelemre méltó, hogy eddig a részvénypiacok sem reagáltak pánikszerűen a fokozódó geopolitikai feszültségekre, miközben pl. a Bitcoin történelmi csúcsra ugrott, hogy aztán onnan éppen e sorok írásakor nagyot zuhanjon.

Rövid távon az arany esetében is várható egy korrekció, legalábbis Tom McClellan technikai elemző szerint. Ő legutóbbi – előfizetés nélkül is hozzáférhető – írásábanarra figyelmeztetett, hogy az utóbbi hetekben igencsak megnőtt az SPDR Gold Trust – a tőzsdén vásárolható legnagyobb arany-alap – iránti befektetői kereslet. Bár az aranyár dollárban már július 11-én elérte a mélypontot, a tőzsdei alapból még majdnem egy hónapig inkább kifelé ment a pénz és az arany, a trend csak augusztus 7-én fordult meg, akkortól azonban hirtelen viszonylag sok tőke áramlott be az alapba. Ez segítette az aranyár emelkedését is. McClellan már korábban megfigyelte, hogy ha két hét alatt az említett alapban tartott aranykészlet több mint 3%-kal emelkedik, az egy lokális csúcsot jelez előre. Ilyenkor várható, hogy – ha nem is rögtön, de néhány napon belül – az árfolyam megfordul, és korrekció veszi kezdetét. Mivel most éppen ez a helyzet, így a technikai elemzés szerint hamarosan ismét alacsonyabb lehet a sárga nemesfém ára, hacsak nem szól bele az észak-koreai diktátor vagy esetleg Trump.

Megjósolta az egyik legsúlyosabb válságot, most háborúra számít

Marc Faber a Gloom, Boom & Doom tőzsdei hírlevelek szerzője részben arról ismert, hogy örökösen pesszimista hangvételű kijelentéseket tesz a részvénypiacokkal kapcsolatban. Legutóbbi interjújában azonban a legendás befektető nem a részvénypiacokról, hanem a geopolitikai kockázatokról beszélt, szerinte egy háború kirobbanása elkerülhetetlen, azonban ezt nem tankokkal és rakétákkal, hanem sokkal inkább virtuális fegyverekkel fogják megvívni, így ha nem akarjuk elveszíteni a vagyonunkat, akkor épp itt az ideje, hogy felkészüljünk erre az eshetőségre is.

Marc Faber ismét riogat

Marc Faber szerint arra meglehetősen kicsi az esély, hogy bárki lerohanja Kínát, vagy az Egyesült Államokat, az viszont reális veszély, hogy olyan kibertámadás áldozatává válunk, amely akár az egész amerikai áramellátást is veszélyeztetheti.

A szakember szerint amennyiben ez a forgatókönyv lép életbe, a fizikai arany egy helyettesíthetetlen csereeszköze lesz a gazdaságnak, így nem árt, ha még időben rendesen bespájzolunk belőle. Azonban nem ez az egyetlen ok, amit Marc Faber felhozott az arany tartása mellett.

Diverzifikáljunk a bankrendszeren kívül

Faber nem sokkal a második világháború után született Svájcban, így a háborút követő nehéz időkben gyorsan megtapasztalta, hogy milyen értékálló tulajdonságai vannak az aranynak a készpénzzel szemben.

Az 50-es, 60-as, 70-es években egy millió dollár rengeteg pénz volt. Manapság már egy millió sajnos egyáltalán nem sok. Nonszensz mikor az emberek arról beszélnek, hogy egyáltalán nincs infláció a gazdaságban. Más eszközökhöz képest a pénz rengeteget veszített a vásárlóerejéből.

Miután Faber két étvizedet lehúzott a Wall Streeten, a portfóliója főként kötvényekből, részvényekből és ingatlanokból állt. Elmondása szerint a 90-es években jött rá, hogy diverzifikálnia kell a portfolióját a bankrendszeren kívül is, így elkezdett fizikai aranyat vásárolni minden hónapban.

A Fed rendre figyelmen kívül hagyja az aranyat, mint eszközt, mivel az arany kínos a jegybankok számára

Mikor lekapcsolódnak a fények, a Bitcoin is semmivé lesz

Faber szerint attól nem kell tartani, hogy fizikai háborúra sor kerül, a tényleges fenyegetettség abban rejlik, hogy a következő háborút nem tankokkal vívják majd, hanem virtuális eszközökkel. Képzeljük csak el, ha valaki képes lesz arra, hogy lekapcsolja a világítást, az áramellátást, vagy az internetet mondjuk New Yorkban. Manapság egyre többen úgy tekintenek a Bitcoinra, mint a digitális aranyra a decentralizáltság, és az aranyhoz hasonló tulajdonságai miatt, azonban ha ez forgatókönyv lép életbe, akkor az emberek valami fizikai eszközt keresnek majd csereeszközként, ami egyértelműen az arany lenne.

Az aranyat a pénznyomtatás is hajtja

A legendás befektető szerint a Fed monitáris lazítása csak a felső 0,01 százaléknak kedvezett, míg az átlagos amerikaiak csak szenvednek miatta:

Az amerikaiak 50 százalékának egyáltalán nincsen vagyona. Ők nem profitálnak a pénznyomtatásból. Sőt, ők hátrányba kerülnek, mivel a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, jóval nagyobb mértékben, mint az a fogyasztói árindex (az infláció jelzésére szolgáló indexszám) alapján indokolt lenne.

Faber továbbá arra is kitért, hogy a fedezet nélküli hitelek volumene elképesztően gyorsan nő, ami pedig egy újabb pénzügyi összeomláshoz vezethet.

Ha vannak részvényeink, aranyunk, és kis kitettségünk kötvényekben akkor a portfóliónk már kellőképp diverzifikáltnak mondható. Ebben az esetben reménykedhetünk, hogy ha elérkezik az igazság órája, csak a vagyonunk 50 százalékát veszítjük el, míg a szomszédaink valószínűleg mindent. Szóval mondhatni, hogy relatíve nézve meglehetősen jól teljesítettünk.

 

Marc Faber élete

 

Marc Faber 1946. február 28-án született Zürichben, Genfben járt iskolába. Közgazdászként végzett a Zürichi Egyetemen, 24 éves korában Ph.D. fokozatot szerzett. Az 1970-es években Faber a White Weld & Company cégnél dolgozott New Yorkban, Zürichben és Hongkongban. Az ázsiai városba 1973-ban tette át a székhelyét, 1978-1990 között ügyvezető igazgatója volt a Drexel Burnham Lambertnek. A cég megszűnése után saját céget alapított, Marc Faber Limited névvel. Jelenleg Thaiföldön él, Chian Mai-ban.

A Marc Faber egy befektetési tanácsadó cég, alapvetően érték alapú stratégiát követ, azonban ez a befektetési politika sokszor keveredik a piac ellen játszó megoldásokkal. Faber általában szeret elvonatkoztatni az éppen aktuálisan mainstream nézettől és inkább alternatív befektetési megoldások iránt mutat érdeklődést. Legnagyobb megérzései között említik, amikor az 1987-es tőzsdekrach előtt egy héttel a részvénypiaci kiszállás mellett érvelt, bár később ő is beismerte, hogy életveszélyes volt ez a tanács.

Véleménye szerint a piaci időzítés a legfontosabb, Faber persze nem tökéletes, 1999-ben például nagyon sok pénzt vesztett azzal, hogy az amerikai piac esésére játszott, 2000 óta viszont minden nagyobb trendet helyesen játszott meg. Megjósolta az olaj, a nemesfémek és egyéb nyersanyagok árfolyamának felrobbanását, sőt a feltörekvő piacokat mindig is a legjobb piacok között emlegette. A pénzügyi válságot is nagyjából jól látta előre, 2007 közepén már nagyobb korrekció eshetőségéről beszélt, 2008 júniusában a Bloombergnek adott interjújában azt vetítette előre, hogy gyakorlatilag minden eszközosztály (részvény, ingatlan, nyersanyag) esés elé néz.

A Doktor Doom névre keresztelt befektető sikeres megérzéseinek köszönheti hírnevét, ő jegyzi a Gloom, Boom and Doom hírlevelet, számos konferencián vesz részt előadóként, interjúkat ad a CNBC-nek és a Bloombergnek.

Forrás: Privátbankár.hu

Alapkezelő válaszol – Arany

Gyakran kérdeznek ügyfeleink az aranyról, mint befektetési formáról, úgyhogy az alábbi cikkben az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések egy részére szeretnénk reagálni. Hangsúlyozzuk, hogy az alábbiak az egyes portfólió-kezelők magánvéleményeit tükrözik.

 

Forrás: Bloomberg

Forrás: Bloomberg

Meggyőződésünk, hogy az arany hit kérdése, épp ezért nagyon nehéz, de egyben nagyon könnyű is érvelni ellene, illetve mellette. Az arany nem klasszikus befektetési eszköz, ugyanis nem termel pénzáramot. Az arany általában a káosszal van összefüggésben, azaz a fennálló rendszerek működőképességébe vetett bizalom kontraindikátora. Ezért tud előfordulni, hogy nagy defláció és nagy infláció esetén is emelkedhet az ára, hiszen az emberek elvesztik hitüket a gazdaság, a pénzrendszer működőképességében vagy a pénz értékállóságát illetően.
Az arany tartása mellett szóló fő érv hogy a világgazdaságban olyan mértékű az eladósodottság, hogy egyrészt tartósan szükség van negatív reálkamatokra (ez a környezet pedig általában kedvez az arany árfolyamának), másrészt a következő gazdasági válság (ami törvényszerűen be fog következni) kezelése nehéz lesz, mert a jegybankárok eszköztára már kevésbé hatékony. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet kezelni, de a monetáris politika mellett nagyobb mértékben lesz szükség a fiskális politikára, és nem kicsi a valószínűsége a helikopterpénz bevetésének. Egy ilyen helyzet tovább rombolhatja a papírpénz értékállóságába vetett hitet. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy az arany ára a következő években emelkedni fog, de egy óvatos befektetőnek hosszú távon érdemes aranyat tartani.


Az utóbbi hónapokban több, aranytartalékolással kapcsolatos hír is megjelent. Van-e bármi jelentősége annak, hogy az orosz jegybank intenzíven aranyat vásárol, vagy hogy a Bundesbank Németországba szállítja aranytartalékait?

 

2010 óta a jegybankok újra az arany nettó vásárlói lettek, 2016 első három negyedévében azonban megjelent egy csökkenő tendencia, ami várhatóan 2017-ben is folytatódni fog.

 

Forrás: World Gold Council és Bloomberg

Forrás: World Gold Council és Bloomberg

 

A jegybankok arany vásárlása a tartalékok egyensúlyozását szolgálja, valamint jó alternatíva a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben. További szempont lehet, hogy míg a bankjegyek jelentős értékvesztést szenvednek el magas inflációs környezetben, addig az arany tartja magát.
Több olyan jegybank is van, amely időről időre aranyat vásárol. Ez leginkább a feltörekvő piaci jegybankokra jellemző, néhány példa látható az alábbi ábrán.

 

Forrás: World Gold Council

Forrás: World Gold Council

 

A feltörekvő országok esetében ez azért fontos, mert a dollár erősödésekor az aranytartalékok eladásával védhetik devizájukat.
Oroszország aranyvásárlása tehát nem feltétlenül adódik geopolitikai megfontolásokból (persze a valós indokokat nem feltétlenül ismerhetjük).
A Bundesbank pedig nem a teljes aranytartalékát szállíttatja át Németországba, az áthelyezést követően is jelentős állomány marad még New Yorkban és Londonban. Nagy jelentőséget tehát ennek sem tulajdonítanánk, de persze itt sem látunk a döntéshozók fejébe, és nem kizárt, hogy az óvatosság és a politikai motívumok is megjelennek a döntés hátterében.

 

Ha már arany, akkor miért nem ezüst?

 

 

Arany és ezüst árfolyam arányának alakulása (forrás: Reuters)

Az ezüst fundamentumaival kevésbé vagyunk tisztában, mint az aranyéval, ezért ebben az eszközben nincs nagyon megalapozott véleményünk. Ha pusztán „menekülő eszközként” tekintünk az ezüstre, és az aranyhoz képest vizsgáljuk az árfolyamát, azt láthatjuk, hogy az arany jobban teljesített az elmúlt hat évben, és közel van a historikusan megfigyelhető relatív tetejéhez. Így akár számíthatnánk arra, hogy az aranynál jobban fog teljesíteni az ezüst. És fontos hogy ez csak relatív teljesítmény, ez alapján nem tudunk semmit mondani arról, hogy az árfolyam abszolút irányban fel, vagy le fog-e menni! Viszont még ennek a relatív értékelésnek a használhatóságát is árnyalja az a tény, hogy az éves aranytermelés csupán 7%-a kerül ipari felhasználásra, a többi szinte mind befektetési célokat szolgál. Ezzel szemben az ezüst esetében ez az arány több mint 50%, így emiatt nem csak a befektetői szentiment, hanem a reálgazdasági folyamatok is jóval direktebben hatnak az ezüst árára, ami indokolhat tartós eltérést a relatív teljesítményben is.

Arany és ezüst árfolyam arányának alakulása (forrás: Reuters)

Szerző: Alapblog.hu

Több hónapos mélypontról fordul az aranyár?

Míg egy hónappal ezelőtt több hónapos csúcsról beszélhettünk, azóta nagyot esett az arany árfolyama, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben nézzük. Dollárban két hónapja nem látott mélypontra került az aranyár május második hetében. Forintban viszont ennél is régebben, még januárban volt ilyen alacsony szinten az árfolyam.

Az okokat hosszan lehetne sorolni, hiszen a befektetések világában is igaz, hogy minden mindennel összefügg. Az egyik legfontosabb ok éppen a tavalyi év végétől tapasztalt lendületes emelkedés lehetett, hiszen ilyenkor szinte törvényszerű, hogy előbb vagy utóbb bekövetkezik egy korrekció. A sárga nemesfém iránti kereslet növekedését az idei év első hónapjaiban nagyrészt politikai tényezők támogatták. Ezek között az egyik volt a francia elnökválasztás bizonytalan kimenetele, így Emmanuel Macron megválasztása után az egyik kockázati elem eltűnt. Ráadásul a német tartományi választások a CDU erősödését hozták, ami valószínűvé teszi, hogy a szeptemberben esedékes ottani parlamenti választásokon Angela Merkel pártja nyerhet, így ott sem kell komoly irányváltástól tartani. Mivel Észak-Koreával kapcsolatban sem érkeztek újabb riasztó hírek, így a geopolitikai kockázatok mindent összevetve enyhültek, de nem tűntek el, így egy komolyabb eladási hullámra kicsi az esély.

Amerikában elsősorban a várható kamatemelések fogták ki az arany “vitorlájából” a szelet, hiszen a nemesfémek nem fizetnek kamatot, ami a kamatok emelkedése esetén egyre inkább hátrány lehet. Azt persze szükséges hozzátenni, hogy a kamatszint globálisan és az Egyesült Államokban is belátható ideig rendkívül alacsony szinten fog maradni. A részvénypiacok azonban továbbra is elég jól tartják magukat, a volatilitás igen alacsony, és így sok befektető érdeklődése a biztonságot nyújtó eszközök helyett inkább a kockázatosabb értékpapírok felé fordult.

Az arany árfolyama ezek hatására a technikai elemzők számára fontos 50 és 200 napos mozgó átlag alá esett, ami már önmagában is további pesszimizmust és eladásokat indukált. Az árcsökkenés ellenére is szépen nőtt az idei évben a nemesfémek ára. Az áresés azonban megtorpanni látszik, mert az utóbbi napokban Trump körül újra felröppenő vádak, illetve a dollár gyengélkedése ismét növelte az arany iránti keresletet. Így könnyen lehet, hogy újra fordul, tehát felfelé veszi az irányt az árfolyam. Ha a forintban számított aranyár grafikonjára pillantunk, akkor láthatjuk, hogy éppen a több mint három év óta tartó emelkedő trendcsatorna aljához van közel az ár, ami nem jelenti automatikusan egy újabb lendületes emelkedés kezdetét, de erre kétségkívül van esély.